![\"\"](\"http:\/\/demo.charlottesweb.hu\/vv\/wp-content\/uploads\/2018\/01\/Prototipusok-300x51.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
VOLVO Venus Bilo<\/strong><\/p>\n (1933):<\/p>\n \u00e1ramvonalas forma, s\u00fcllyesztett reflektorok, \u00e9s karossz\u00e9ri\u00e1ba \u00e9p\u00fcl\u0151 s\u00e1rv\u00e9d\u0151k, nagy csomagt\u00e9r jellemezt\u00e9k a kor\u00e1t megel\u0151z\u0151 form\u00e1t. A PV 36 Carioca protot\u00edpusa, tervez\u0151je Gustaf Ericsson volt.<\/p>\n Volvo Philip<\/strong><\/p>\n (1952):<\/p>\n az amerikai piacra amerikai forma \u00e9s motor val\u00f3, ezt j\u00f3l tudt\u00e1k a sv\u00e9dek \u00e9s ezen vez\u00e9relveket k\u00f6vetve k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el a Philip becenev\u0171 tanulm\u00e1nyaut\u00f3t, 120 LE-s 3,6 literes V8-as motorral, l\u00e1tv\u00e1nyosan beburkolt h\u00e1ts\u00f3 ker\u00e9kkel, feh\u00e9r oldalfal\u00fa gumikkal. Mivel semmivel sem volt t\u00f6bb, mint egy akkori amerikai aut\u00f3 \u00e9s a form\u00e1ja is k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00edtott az amerikai Kaiser-re, a protot\u00edpus sosem \u00e9rt el a sorozatgy\u00e1rt\u00e1sig, sz\u00e9pen csendben elt\u0171nt a gy\u00e1r s\u00fcllyeszt\u0151j\u00e9ben (jelenleg a Volvo M\u00fazeumban megtekinthet\u0151). Egy valami t\u00fal\u00e9lte az aut\u00f3t, ez a V8-as motor, amit k\u00e9s\u0151bb a Snabbe teheraut\u00f3ban<\/a> haszn\u00e1ltak fel, amely tart\u00f3ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s nagy fogyaszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l volt h\u00edres. Volvo Elizabeth I<\/strong><\/p>\n \u00a0(1953):<\/p>\n az angol kir\u00e1lyn\u0151 tr\u00f3nral\u00e9p\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9ben, az \u0151 tisztelet\u00e9re k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, luxusmodellnek sz\u00e1nt\u00e1k. Egy tehet\u0151s gy\u00e1ros,\u00a0 G\u00f6sta Wennberg priv\u00e1t kezdem\u00e9nyez\u00e9se volt, aki az olasz\u00a0Giovanni Michelottit k\u00e9rte fel, hogy a PV445 b\u00e1zis\u00e1ra szerkesszen egy mutat\u00f3s fel\u00e9p\u00edtm\u00e9nyt. V\u00e9g\u00fcl a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9ssor hi\u00e1nya miatt bukott meg a gy\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9n\u00e9l, sosem ker\u00fclt gy\u00e1rt\u00e1sba. A gy\u00e1r az\u00e9rt profit\u00e1lt a fenti k\u00e9t protot\u00edpus karossz\u00e9ria v\u00e1ltozataib\u00f3l, t\u00f6bb r\u00e9szlet is visszak\u00f6sz\u00f6nt a nemsok\u00e1 bemutatott Amazonon.<\/p>\n Volvo Margaret Rose<\/strong><\/p>\n (1953):<\/p>\n a formavil\u00e1g\u00e1b\u00f3l r\u00e9szleteket az Amazon a 160-as \u00e9s a 260-as \u00f6r\u00f6k\u00f6ltek.<\/p>\n Volvo Prototype P958-X1<\/strong> (1953): ez a semmitmond\u00f3 k\u00f3dsz\u00e1m a valaha \u00e9p\u00edtett legszebb Volvo c\u00edmre \u00e9rdemes P1800-as protot\u00edpus\u00e1nak els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t rejtette. Ezt m\u00e9g az X2 \u00e9s az X3 k\u00f6vette a sorban<\/a>, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl kialakult az igazi mestermunka, az olasz Frua st\u00fadi\u00f3ban egy sv\u00e9d kezd\u0151 tervez\u0151 keze munk\u00e1ja lett a kiv\u00e1lasztott. T\u00f6bb k\u00f6nyv is feldolgozta a t\u00edpus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, tal\u00e1n a legalaposabb a k\u00f6zelm\u00faltban kiadott „Volvo P1800 – From idea to prototype and production<\/a>” c\u00edm\u0171.<\/p>\n P1800 ES Rocket<\/strong><\/p>\n (1968):<\/p>\n A Trua St\u00fadi\u00f3 a remekbe szabott form\u00e1t az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9n tob\u00e1bbgondolta, b\u00e1r ne tette volna! Szerencs\u00e9re nem l\u00e9ptek tov\u00e1bb a protot\u00edpus elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l. Az aut\u00f3 klasszikus sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 eleje, oldala megmaradt, a farr\u00e9sz egy futurisztikus kredenc lett, vitrinablakkal…<\/p>\n GTZ 2000 Zagato<\/strong><\/p>\n (1969):<\/p>\n A Zagato st\u00fadi\u00f3 \u00e9p\u00edtette karossz\u00e9ria (Lancia?), alapot a Turino Motorshow rendezv\u00e9ny\u00e9n mutatt\u00e1k be. Az alapot \u00e9s a B20-as k\u00e9tliteres er\u0151forr\u00e1st a 144-es adta, a belt\u00e9r \u00e9s \u00fcl\u00e9sek a P1800-asb\u00f3l j\u00f6tt. Szimpatikus \u00e9s lend\u00fcletes sportkocsi forma, k\u00e1r, hogy nem ker\u00fclt gy\u00e1rt\u00e1sba.<\/p>\n GTZ 3000<\/strong><\/p>\n (1970):<\/p>\n a 2000-es formavil\u00e1g\u00e1nak tov\u00e1bbgondol\u00e1sa volt, a 164-es hathengeres h\u00e1romliteres\u00e9t \u00e9p\u00edtett\u00e9k be a kasztniba. K\u00f6nny\u0171, gyors kisaut\u00f3, sz\u00e9lcsator-n\u00e1ban tervezett forma, nagy motorral: 190 LE, 200 km\/h v\u00e9gsebess\u00e9g. Az aut\u00f3 orra saj\u00e1tos volt, az akkori sport Alf\u00e1hoz hasonl\u00edtott, nagy \u00e1tl\u00f3s Volvo embl\u00e9m\u00e1s h\u0171t\u0151maszkkal.<\/p>\n 1800 ESC Viking<\/strong><\/p>\n (1971):<\/p>\n a P\u00e1rizsi Aut\u00f3show-n mutatt\u00e1k be a Coggiola St\u00fadi\u00f3 tervezte sportaut\u00f3t. Formai jellegzetess\u00e9ge volt az \u00e1ramvonalas lapos \u00e9k alak mellett a motorh\u00e1ztet\u0151 egyharmad\u00e1ra kiny\u00fal\u00f3 h\u0171t\u0151r\u00e1cs. Az 1800-as m\u0171szaki alapjaira \u00e9p\u00fclt.<\/p>\n VESC<\/strong><\/p>\n (1972):<\/p>\n a 200-as t\u00edpuscsal\u00e1d formajegyeit viselte mag\u00e1n az els\u0151 biztons\u00e1gi fejleszt\u00e9sek tucatjait tartalmaz\u00f3 rik\u00edt\u00f3 narancssz\u00edn\u0171 protot\u00edpus<\/a> (Volvo Experimental Safety Car).<\/p>\n EC-Electric Car<\/strong><\/p>\n (1977):<\/p>\n \u00a0 egy kism\u00e9ret\u0171 2,68 m\u00e9teres, k\u00e9tszem\u00e9lyes jelent\u0151s csomagt\u00e9rrel rendelkez\u0151 dobozszer\u0171 elektromos kisaut\u00f3t \u00e9p\u00edtettek, melyet hagyom\u00e1nyos savas akkumul\u00e1torokkal szereltek. Maxim\u00e1lis sebess\u00e9ge 70 km\/h volt. Elviekben az akkori energiat\u00e1rol\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00e9re \u00e9s a koncepci\u00f3 \u00e9letk\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9re szerett\u00e9k volna felh\u00edvni az aut\u00f3s t\u00e1rsadalom figyelm\u00e9t.<\/p>\n Volvo NY Taxi<\/strong><\/p>\n (1977):<\/p>\n Egy el\u00e9gg\u00e9 m\u00e9retes t\u00e9gla, amely speci\u00e1lis szem\u00e9lysz\u00e1ll\u00edt\u00e1si ig\u00e9nyek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fclt New York v\u00e1ros K\u00f6zleked\u00e9si V\u00e1llalata felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, a Coggiola St\u00fadi\u00f3 terve. Magas \u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171, sz\u00e9les, t\u00f6bb biztons\u00e1gi f\u00e9nyjelz\u00e9ssel szerelt el\u0151l \u00e9s h\u00e1tul. Egy hathengeres d\u00edzel er\u0151forr\u00e1s hajtotta az els\u0151 kerekeket. Az utast\u00e9r speci\u00e1lis kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egy kerekessz\u00e9kest is k\u00e9pes volt fogadni.<\/p>\n Tundra<\/strong><\/p>\n (1979):<\/p>\n a Bertone St\u00fadi\u00f3 alkot\u00e1sa<\/a>, a 343-as m\u0171szaki alapjaira \u00e9p\u00fclt. Extravag\u00e1ns, formai \u00faj\u00edt\u00e1sai kor\u00e1t messze megel\u0151zt\u00e9k. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a konzervat\u00edv szeml\u00e9let\u0171 vezet\u00e9s vissza is utas\u00edtotta a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st, azzal, hogy t\u00fal modern \u00e9s szokatlan, teh\u00e1t eladhatatlan. Az ut\u00f3bbi mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, nem volt igaz, mert a Bertone St\u00fadi\u00f3 a form\u00e1t egy az egyben eladta a Citro\u00eb<\/span>nnek, ebb\u0151l sz\u00fcletett meg a BX.<\/p>\n VCC<\/strong><\/p>\n (1980):<\/p>\n a Volvo Concept Car a hetes t\u00edpuscsal\u00e1d el\u0151fut\u00e1ra volt, m\u0171szaki \u00e9s formai tekintetben egyar\u00e1nt. Alacsony fogyaszt\u00e1s, k\u00f6rnyezetk\u00edm\u00e9l\u00e9s (kataliz\u00e1tor megjelen\u00e9se) \u00e9s a biztons\u00e1gi rendszerek tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se volt a tervez\u0151i g\u00e1rda c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se. Az els\u0151 turb\u00f3felt\u00f6lt\u0151s Volvo szem\u00e9lyg\u00e9pkocsi megjelen\u00e9se is ehhez a fejleszt\u00e9shez k\u00f6thet\u0151!<\/p>\n LCP 2000<\/strong><\/p>\n (1989):<\/p>\n a\u00a0Light Component Prototype elnevez\u00e9s egy k\u00f6nny\u0171, kompakt, alacsony fogyaszt\u00e1s\u00fa futurisztikus k\u00fclsej\u0171 aut\u00f3t takar. G\u00e1zolajos er\u0151forr\u00e1sa takar\u00e9kos volt, t\u00f6bbf\u00e9le motort kipr\u00f3b\u00e1ltak ebben a kocsiszekr\u00e9nyben, a f\u0151 szempont a k\u00f6nny\u0171 s\u00faly \u00e9s a takar\u00e9kos „mindenev\u0151” \u00fczemm\u00f3d volt. A karossz\u00e9ria m\u0171anyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, ragasztott alum\u00ednium \u00e9s magn\u00e9zium \u00f6tv\u00f6zetekkel. A „hagyom\u00e1nyos” ac\u00e9lb\u00f3l mind\u00f6sszesen csak 150 kg ker\u00fclt az aut\u00f3ba. Meg is lett a k\u00f6nny\u00edt\u00e9s eredm\u00e9nye, 11 m\u00e1sodperc alatt \u00e9rte el a 110 m\u00e9rf\u00f6ld\/\u00f3ra sebess\u00e9get! A k\u00e1rosanyag kibocs\u00e1jt\u00e1si \u00e9rt\u00e9kek is messze az akkori \u00e1tlagok alatt voltak.<\/p>\n A 3 hengeres turb\u00f3d\u00edzel motorokb\u00f3l t\u00f6bbf\u00e9l\u00e9t kipr\u00f3b\u00e1ltak: egy magn\u00e9zium \u00f6tv\u00f6zetb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt 1,3 literes 98 kg \u00f6sszt\u00f6meg\u0171t, amely az angol d\u00edzelspecialista\u00a0Ricardoval fejlesztettek (52 LE).\u00a0A k\u00f6vetkez\u0151 egy 90 LE-s, 1.4-literes 130 kg-os ELKO turb\u00f3motor volt, amely alacsony okt\u00e1nsz\u00e1m\u00fa \u00fczemanyagokkal, napraforg\u00f3 olajjal is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az er\u0151\u00e1tvitelhez a saj\u00e1t CVT v\u00e1lt\u00f3jukat \u00e9p\u00edtett\u00e9k be. A modul\u00e1ris fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 karossz\u00e9ria l\u00e9gellen\u00e1ll\u00e1si egy\u00fctthat\u00f3ja\u00a0 0,25-0,28 volt, ami ma is tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 \u00e9rt\u00e9k. Annak ellen\u00e9re, hogy a szaksajt\u00f3 \u00e9ljenezte a protot\u00edpust \u00e9s sorozatgy\u00e1rt\u00e1sra \u00e9rett volt, a gy\u00e1r akkori vezet\u0151s\u00e9ge a gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1t a m\u00e1sodik \u00fcl\u00e9ssor „rossz” t\u00e1jol\u00e1sa miatt lef\u00fajta.<\/p>\n ECC<\/strong><\/p>\n (1992):<\/p>\n a Volvo Environment Concept Car hivatalosan a Volvo v\u00e9djegy\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt sz\u00f6gletes karossz\u00e9ri\u00e1t \u00e9s a h\u00e1ts\u00f3ker\u00e9k hajt\u00e1st volt hivatott lecser\u00e9lni egy teljesen \u00faj fejleszt\u00e9sre, melyb\u0151l az S80 \u00e9s az S60-asok sz\u00fclettek. A fejleszt\u0151g\u00e1rda eredm\u00e9nyei a klasszikus Volv\u00f3k prospektusai utols\u00f3 oldalain m\u00e1r megjelen\u00edtett\u00e9k az \u00faj forradalmi kasztnit<\/a>, a szokatlan formavil\u00e1ggal tesztelt\u00e9k a h\u0171s\u00e9ges v\u00e1s\u00e1rl\u00f3ikat. Er\u0151forr\u00e1sa is egyedi volt, g\u00e1zturbin\u00e1s \u00e9s villanymotoros kombin\u00e1ci\u00f3, mindez 1992-ben, hol volt akkor m\u00e9g a Tesla? A motor 95 LE-s volt, v\u00e1ltani lehetett a turbina \u00e9s a villanymotor hajt\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Ez egy minim\u00e1lis NOx emisszi\u00f3t jelentett. Csak villanymotoros \u00fczemben 140 km volt a hat\u00f3sugara. A karossz\u00e9ria kisebb v\u00e1ltoztat\u00e1sok ut\u00e1n szinte v\u00e1ltozatlan form\u00e1ban pozit\u00edvan sokkolta a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt az S80 megjelen\u00e9sekor.\u00a0 A protot\u00edpus l\u00e9gellen\u00e1ll\u00e1si egy\u00fctthat\u00f3ja\u00a0 0,23 volt!<\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/demo.charlottesweb.hu\/vv\/wp-content\/uploads\/2018\/01\/1933_volvo_venus_bilo_nordbergs_29206732.jpg\")
<\/a><\/p>\n
\n1950-es \u00e9vek<\/strong><\/h3>\n
<\/a><\/p>\n
\n<\/a><\/p>\n
\n<\/p>\n
\n<\/p>\n
\n1960-as \u00e9vek<\/strong><\/h3>\n
<\/p>\n
\n<\/p>\n
\n1970-es \u00e9vek<\/strong><\/h3>\n
<\/p>\n
\n<\/p>\n
\n<\/p>\n
\n<\/p>\n
\n<\/p>\n
\n<\/p>\n
\n1980-as \u00e9vek<\/strong><\/h3>\n
<\/p>\n
\n<\/p>\n<\/p>\n
\n1990-es \u00e9vek<\/strong><\/h3>\n
<\/p>\n
\n