head_left
head_left
   

TÍPUSOK

PV 4 , ÖV 4 Jakob

PV 4 , ÖV 4  Jakob

ÖV 4 , ÖV 4 TR , PV 4

 

A történet 1924-ben kezdődik: Assar Gabrielsson, az SKF csapágyüzem értékesítési igazgatója véletlenül összefut egy régi ismerősével, Gustaf Larssonnal Stockholmban. Rövid beszélgetésük során szóba került a nem létező svéd autógyártás, és a változtatás lehetősége. Egy évvel később neki is láttak a dolognak; Larsson - lévén mérnök - a tervezéssel foglalkozott, Gabrielsson perig a mecenatúrát intézte, első körben azonban nem járt sikerrel. Elhatározták, hogy saját pénzből építenek meg tíz prototipust, ezzel növelve a szponzorok lelkesedését.

Bevontak a projektbe két szakembert, Helmer Mas Olle a formákért, Adolf Freyschuss az építésért volt felelős. A két ősatya az első kész autót aztán a saját "lábán" szállította át Stockholmból Göteborgba, ezzel demonstrálva, hogy az a sorozatgyártásra alkalmas. Ezt látva az SKF vezetősége bedobta a törülközőt, és az alapítók rendelkezésére bocsájtott egy megfelelő üzemcsarnokot, majd mindezt megfejelte egy csinos összeggel és a Volvo márkanévvel is. Az első produktum, az ÖV4 Jakob 1927. április 14-én (más források szerint április 27-én) gördült ki a Göteborg mellett létesített üzemből. Az anyacég, az SKF nevű csapágyüzem 1000 darabos szériát irányzott elő a tipusból; felét nyitott (ÖV4), másik felét pedig zárt kaosszériával (PV4). Ráadásul mindezt az első évben értékesíteni is akarták, de a szekér nehezebben indult, mint ahogy azt elképzelték, és valamivel kevesebb, mint 300 darabot sikerült eladni 12 hónap alatt. A nullszaldót csak a második évre sikerült összehozni, s a nyereség csak a harmadik évtől vált érezhetővé.

Merev tengely, laprugók, alvázas szerkezet, amerikai formaterv, mint szinte minden akkoriban született autó. A beépített motor egy eredetileg hajók számára tervezett négyhengeres, 28 lóerős, 1,9 literes gépezet volt háromfokozatú szinkronizálatlan váltóval. Ezzel a hajtással a Jakob akár a 90 km/h-s sebességet is elérhette, ami akkoriban kiváló teljesítményt jelentett. A következő évben bevezették a PV4 alapjaira épített Volvo S tipust, ami gyakorlatilag egy luxusváltozat volt, valamint a Series I. (más forrásokban Type 1.) névre keresztelt 1,5 tonnás terhelhetőségű teherautót, ami az ÖV4-re épült és azonnal hatalmas sikert aratott. A Volvo első tipusa annyira sikeres volt, hogy 1928-ban a megrendeléstől számítva fél évig várhatott a vásárló, míg beleülhetett a saját Jakobjába. Ennek ellenére a gyártást a 996-odik darabnál leállították, mert 1930-ban ideje volt egy korszerűbb tipussal előrukkolni, ami nem volt más, mint a PV650.   - Szoboszlay Arnold

 

 

 

Nem túl modern, nyitott karosszériája köris-, és bükkfából készült vázkeretre erősített fémlemezből állt. Csak egyféle színben volt kapható, sötétkékben fekete sárhányókkal. Négyhengeres, oldaltszelepelt motorja 60 km/h végsebességre volt képes. Kis számban áruszállítókat is készítettek belőle. A gyártás során a "Jakob" becenevet kapta.

 

PV4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyártási év : 1927-1929

Legyártott darabszám:   ÖV4 TR : 275 db -  előépített és alváz       PV 4 : 694 darab

                                           

Motor: 4 hengeres oldalszelepelt 1944cm3, 28 lóerő 2000-es fordulatszámon.

Sebességváltó: 3 sebesség, padlóváltó

 

 

  << vissza