A 400-as sorozat

A fronthajtást a Volvónál a négyesek hozták el az első Galaxy projekt keretében, majd őket az itt nyert értékes tapasztalatok után a 850-es követte a másodikban. A három típus motorváltozatai: 1.6, 1.7, 1.8, 1.7 turbo, 1.9 diesel és 2.0. Ezek bevált Renault motorblokkokra épített, saját fejlesztésű vezérléssel és elektronikával szerelt erőforrások. A turbóváltozatok felejthetetlen vezetési élményt nyújtó kis méregzsákok.  A kétliteres  limuzin a kétliteres B20F motorral, kényelmes utasterével hosszútávra szánt utazóautó. A rövidebb 440-est a városi közlekedés ideális autójának álmodták tervezői, praktikus ötödik ajtajával eléggé tágas egy család részére is. Az 1985 óta legyártott 699 458 darab négyes VOLVO állományból még mindig látni Európa útjain, noha a legutolsó is huszonéves már. A három típus megszületésének, tervezési folyamatának dokumentált történetét a Volvotips.com oldalon lehet végigkövetni. Folyamatos, gondos karbantartással még sokáig megőrizhetők, napi szinten használhatók ezek a szerethető, kényelmes autók. A VVF testvéroldalán (Volvo4xxteljes típustörténet, archívum és fórum tartja össze a magyarországi négyes Volvók kis közösségét.


480

A típus 1985-ben debütált, 1995 őszéig gyártották. A karosszériaforma hosszas kísérletezgetések után alakult ki. Híres elődjének, a P 1800-asnak az egybeüveg hátsó ajtaját (amit aztán a C 30-as is megkapott) a kétajtós, de kényelmes négyüléses utasteret rejtő “shooting brake” karosszériaformát örökli. Végleges formáját a Bertone stúdió tervét elvetve – Rob Koch vezetésével egy svéd-holland tervezőcsapat rajzolta meg. “Minden, minden ami a szuperdivatos C30-ban jó formai ötletnek tűnik, innen jön” (Totalcar). Összesen  76 375 db készült,  a hollandiai Born gyártósorán. Az addig, a Volvókról élő kép, az “amerikai háziasszonyok biztonságos, nagy, szürke, már már unalmas dobozainak” imázsát törte meg a nagy energiaválság után. A VOLVO első fronthajtású autója! Korát meghaladó merész formatervével (masszív első-hátsó lökhárítók, feltűnő bukólámpás orrész, ék alakú kasztni a jellegzetes hátsó vállrésszel, ami átvezet a jól eltalált kortalan hátsórészhez  a két csíklámpatesttel és a teljesüveg ajtóval),  egyedi jelenség volt és még most az. A népek megfordulnak utána az utcán, rengeteg imádója van a 480-asnak. A mutatós kabrió sorozatgyártásba sajnos sosem került, 4-5 prototípus létezik még. A phase I-es sorozatnál a széles, fél Európát érintő beszállítói kör miatt mindenféle apró cseprő, főleg elektromos eredetű kisebb hibák, minőségproblémák jelentkeztek, ezeket 1990-re orvosolták. Elsőként alkalmaztak központi számítógépet (IC), amely a műszerfalon olyan infókat adott ki (mindezt 1985-ben!), mint a pillanatnyi- és az átlagfogyasztás, a megtehető távolság, a motorolaj- és a hűtőfolyadék pillanatnyi hőfoka, külső hőmérséklet. Ezek mellett olyan kényelmi funkciókat biztosít, mint a bekapcsolt ablaktörlő üzemnél hátramenetbe váltáskor automatikusan induló hátsó ablaktörlő; leparkoláskor sötétben a “Follow me home” funkció, amely az első fényszórókat késleltetve kapcsolja ki. Napjainkban egyre kevesebb magyarországi 480-as fut az utakon, tulajdonosai fanatikusan ragaszkodnak a megszerzett példányaikhoz. A youngtimer korba lépő, jó állapotú példányok néhány év múlva már komoly összegeket fognak érni tulajdonosaik számára, mivel a magyar használtautó piacról gyakorlatilag eltűnőfélben van a típus. Az Országos Volvo Találkozók (OVT) egyik fénypontja az a jó esetben egytucat 480-as, amelyeket ilyenkor  együtt látni. Meggyőző és élvezetes a 480-as vezetése, ez nem véletlen, hisz az első futómű hangolását a Lotus végezte. A hátsó futómű – amely egy átlagos, Panhard rudas merevhidas konstrukció – jól szolgál. Nagy sebességnél, keresztirányú útbordáknál pattoghat csak el a hátsó futómű, viszont ilyenkor a stabilizátorrúd a reakciórudakkal feszesen tartja a futóművet. Az 1985-ös gyártás beindítása után két akkori turbós konkurenssel (Honda Prelude 2.0, VW Golf GTI) közösen tesztelték az autó vezethetőségét, fogyasztását és futóművét, íme a tesztfilm! A gyári könnyűfém felnik egész sorozatát tervezték és gyártották a 480-asokhoz, évjáratfüggő a legtöbb, ahogy a karosszériák színkódjai is. A holland 480-as klub portálja jó áttekintést ad a felniméretekről és ezek gumiméreteiről. A turbós és a kétliteres változatoknál megjelentek a hűtött első féktárcsák, az utolsó évjáratokhoz már alap volt az ABS és a TRACS. Korának töréstesztjein előkelő helyen végzett, annak ellenére, hogy egy könnyű autóról beszélünk (1 035 kg), sok, műanyagból készített karosszériaelemmel.


440

440-es 1988 és 1996 között több mint 384 ezer példányban került gyártásra, az akkori Golf ellenlábasának szánták, a négyesek legnagyobb számban gyártott típusa. Magasabb ára miatt természetesen nem fogyott annyi belőle, mint a német vetélytársból. A tervezők a lerövidített hátsó rész alapján az alsó középkategóriába pozicionálták.  Az 1990-es évek elején első helyen állt az európai autóvásárlók kedveltségi listáján. Egy francia műhely kis sorozatban kombikat is készített a típusból. Ennek ellenére a 440-es sohasem lett kasszasiker, ami talán annak tudható be, hogy a 480-ashoz képest semmiben sem volt egyedülálló, a turbós változatai azonban igazi báránybőrbe bújt farkasok. Tartósságukról mindent elárul az, hogy a 440-esek nagy része még ma is rója az utakat, sok helyen rendőrautóként is szolgált. Motorikusan kiforrottak, az apró elektromos hibák okozhatnak kisebb gondokat az elhanyagoltabb daraboknál. Az 1993-as facelift utáni változatok kétliteres szívó változatai elnyűhetetlen darabok. A motor mindent kibír, hamarabb fárad el a futómű és a kasztni, a legtöbb kivont autó ez utóbbi kettő miatt kerül bontóba.


460

Az elegáns limuzin 4.44 méteres hosszával, tágas utas- és csomagterével a négyes-sorozat utolsó darabja. Gyártása 1989-1996 között zajlott. Utódja, a Mitsubishi Carisma alapokra épített S/V40-es volt. Először 1991-ben nyúltak hozzá a karosszériához és utastérhez, majd 1993-ban következett egy látványos ráncfelvarrás, ekkor a 460-ast formailag hozzáigazították a 850-eshez, ezért a phase II-es 460-asokat a 850-es kistestvérének nevezik. A 460-as műszakilag megegyezik a 480-440-es típusokkal. Mivel az utolsó típusváltozat, egy kiforrott darabról beszélhetünk. A konzervatív limuzin formaterve időtállónak bizonyult. Sokan nem is értették a merész formai vonalakkal megjelent 480-as után hogy jöhet egy ilyen klasszikus formaterv. Az idő a tervezőket igazolta: az eladási számai messze felülmúlták a 480-asét. Az 1 060 kg össztömegű autóba aktív és passzív biztonsági elemek sorozata került beépítésre: első-hátsó tervezett deformálódó zóna, légzsák, SIPS rendszer, övfeszítőkkel, erősített ajtók és tető, ABS, TRACS stb. A civil vevőkör mellett rendőrségi autóként is alkalmazták a 440-es és igen, a 480-assal együtt Európa több országában: holland, angol vagy itt pl. litván rendőrautóként teljesít szolgálatot. A gázolajos erőforrás is megjelent 1994-ben. Egy 1.9 Renault TD motor kerül a kasztniba. A korabeli reklámhirdetések egy tankolással 1 463 km megtételét ígérték; ami biztos, hogy 1 200 kilométert garantáltan elgurul a gázolajos erőforrással szerelt típus. A göteborgi VOLVO múzeum piros 460-asa a helmondi gyártósor utolsó darabja volt és a 238 401. számot viselte. A teljes gyártási folyamatot mutatja be ez a gyári videó!

 


A honlapon szereplő anyagok, képek a “Volvo Car Corporation” és a magyarországi veterán Volvók tulajdonosainak szellemi tulajdonát képezik!

Webmester – minden, ami portálépítés!